Skip to content

Increase font size Decrease font size

Magyar Közigazgatási Bírák Egyesülete

Alapszabály
Szervezet
Kapcsolat
Hírek
Konferenciák
Beszámolók
kmbiro.org:Főoldal arrow Alapszabály
Közigazgatási Bírák Egyesületének Alapszabálya PDF Print E-mail

 

 

 

Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének Alapszabálya

ALAPSZABÁLY

amely készült az 1989. évi II. törvény alapján megalakult a magyar közigazgatási bírák szakmai tevékenységének elősegítésére és érdekeinek megjelenítésére egyesület alapítása céljából, és módosításra került a 2012. szeptember 14-i taggyűlésen, az 1/2012. számú taggyűlési határozattal,  a 2015. november 30-i taggyűlésen az 1/2015. (XI.30) számú taggyűlési határozata

I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az egyesület neve: Magyar Közigazgatási Bírák Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület)

2. Szervezeti formája: Az Egyesület önkormányzati elven működő szakmai, érdekképviseleti, érdekvédelmi és érdekérvényesítő társadalmi, civil szervezet. Jogi személy, amelynek működése Magyarország területére terjed ki.


3. Székhelye: Budapest V. kerület, Markó u. 16.


4. 1. Az Egyesület céljai:

a, az igazságszolgáltatást, a közigazgatási bíráskodást érintő jogszabályok a jogállamiság követelményének megfeleljenek

b, a bíróvá válás és a bírói életpálya a jogállami, szakmai követelményeknek megfelelő legyen

c, az egységes szemléletű közigazgatási bíráskodás kialakításának elősegítése

d, a közigazgatási bírák tudományos tevékenységének elősegítése, tapasztalatainak megismertetése

4. 2. Az Egyesület feladatai:

a, a 4.1.a pont érdekében véleménynyilvánítás és a jogszabályok előkészítése során társadalmi, illetve közvetlen egyeztetésben való részvétel (a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI törvény, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény alapján)

 

b, a 4.1.b pont érdekében együttműködés más szervezetekkel a bíráskodás személyi és tárgyi feltételei biztosításáért, a pályáztatás, az oktatás, az előmeneteli lehetőségek, a munkateher, a javadalmazás, a jutalmazás, a nyugdíjazás, a nyugdíjas bírák helyzetének alakulását figyelemmel kíséri, e kérdésekről állást foglal, tájékoztatja a közvéleményt,

c, a 4.1.c pont érdekében tanfolyamok, előadások, konferenciák és egyéb szakmai rendezvények szervezése, honlap működtetése, szakmai jellegű kiadványok megjelentetése,

d, a 4.1.d pont érdekében más hasonló nemzeti és nemzetközi bírói és jogászi szervezetekkel való kapcsolattartás és együttműködés.

 

5. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem végez, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást sem nyújt.

 

II.
TAGSÁGI VISZONNYAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

 

1. Az Egyesületnek tagja: szolgálatot teljesítő és nyugállományban lévő közigazgatási bíró. A tagsági viszony létesítése: önkéntes. A tagsági viszony létesítését kérő belépési nyilatkozatát az ügyvezető elnökhöz írásban nyújtja be. A tagsági viszony az elnökség döntésével, (határozatával) jön létre. Az elnökség indokolt elutasító döntése (határozata) ellen – annak közlésétől számított 15 napon belül- a közgyűléshez lehet panasszal fordulni, amely erről a soron következő ülésén dönt.

2. A tagok jogai és kötelezettségei
2.1.A tagok jogai

Az Egyesület tagja

a/ részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein,

b/ választhat és választható az Egyesület szerveibe, közgyűlésen szavazati jogát gyakorolhatja,

c/ az Egyesület céljainak és feladatainak megvalósítása érdekében bármely kérdésben észrevételt, javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat,

d/ jogosult az Egyesület által nyújtható kedvezményekre és

e/ az Egyesülettől szakmai és jogi érdekvédelem igénybevételére (Pp.67.§)

f/ A tag tagsági jogait képviselőn keresztül is gyakorolhatja. Képviselőként másik tagot, teljes bizonyítóerejű magánokirattal hatalmazhat meg.

 

2.2. A tag kötelezettségei

Az Egyesület tagja

a/ köteles eleget tenni az Alapszabályban meghatározottaknak,                                                          
b/ nem veszélyeztetheti az Egyesület céljainak, feladatainak megvalósítását,                                           
c/ A tagsági díj fizetése.

3. Tagsági viszony megszűnése
3.1. a/ a tag halálával,
                                                                                                                              
b/  kilépés elnökségnek címzett írásbeli bejelentésével,

c/  kizárással: Az a tag zárható ki, aki az Egyesület alapszabályában, közgyűlési határozatában vagy jogszabályban előírtakat ismételten, vagy súlyosan megsérti, olyan magatartást tanúsít, amely az egyesület céljaival összeegyeztethetetlen. A kizárási eljárás lefolytatására az Elnökség jogosult. Kizárási eljárás bármely egyesületi tag, vagy egyesületi szerv kezdeményezésére folytatható le. A kizárási eljárással érintett tagot tájékoztatni kell az eljárás megindításának okáról, majd meg kell hallgatni, ennek során lehetőséget kell biztosítani, hogy nyilatkozatát, védekezését szóban, vagy írásban előterjessze. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat és a jogorvoslat lehetőségéről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal igazolható módon közölni kell. A kizárást kimondó határozattal szemben a tag annak kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be a közgyűléshez. A közgyűléshez címzett fellebbezést az Egyesület elnökének kell eljuttatni, aki köteles azt a következő közgyűlésen előterjeszteni. A jogorvoslati eljárás során a közgyűlésen ismertetni kell a kizáró határozatot, annak indokolását, valamint a tag jogorvoslati kérelmét. A határozat helybenhagyásáról, vagy hatályon kívül helyezéséről a közgyűlés dönt. A közgyűlési határozat tartalmára és közlésére az első fokú eljárás szabályai irányadóak.

 d/ és a nyugdíjazást kivéve, a szolgálati jogviszony megszűnésével

e/  felmondással: az elnökség határozattal, 30 napos határidővel felmondja annak a tagnak a tagsági viszonyát, aki a tagdíjfizetésre megállapított határidőt legalább 3 hónappal elmulasztja és kötelezettségének a felszólításban megjelölt póthatáridő alatt sem tett eleget. A felszólításnak – a határidőn túlmenően – tartalmaznia kell az arra való figyelmeztetést is, hogy a határidő eltelte a tagsági jogviszony felmondással történő megszüntetését eredményezi. A felmondást a tag a határozat kézhezvételtől számított 30 napon belül keresettel támadhatja.


3.2.A tag kilépési szándékát írásban bármikor az elnökségnek jelentheti be. A tagsági viszony a bejelentés napjával szűnik meg.

3.3. A tagsági viszony megszűnése esetén a tagot az elnökség törli a nyilvántartásból.

4. „Az Egyesület örökös tagja” megtisztelő cím adományozható annak, aki tevékenységével hosszabb ideig, kiemelkedően szolgálta az Egyesület, illetve a tagsága érdekeit.

 

III.
AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

 

1.Közgyűlés
2. Elnökség
3. Felügyelőbizottság

1.Közgyűlés
1.1.Az Egyesület döntéshozó szerve a Közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A Közgyűlést az ügyvezető elnök vagy az Egyesület tiszteletbeli elnöke vezeti.


1.2. Összehívás
a./ A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell összehívni,

b/ A Közgyűlést az Egyesület ügyvezető elnöke hívja össze a tagok részére 30 nappal a korábban kézbesített meghívóval, amelynek tartalmaznia kell az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét, napirendjét, a napirendhez tartozó mellékelt írásos anyagokat. A közgyűlés az Egyesület székhelyén kívüli helyszínre is összehívható.

c/ Az ok és cél megjelölésével a tagok 1/10-e jogosult kezdeményezni az elnökségnél a közgyűlés összehívását. Amennyiben az ügyvezető elnök az indítvány kézhezvételét követő 15 napon belül nem intézkedik, akkor a kezdeményezők jogosultak a közgyűlést összehívására

 d/ Az ügyvezető elnök köteles 15 napon belül intézkedni a közgyűlés összehívása iránt, ha azt a felügyelő bizottság, vagy a felügyelő szerv indítványozza.

e/ A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított, tíz napon belül a tagok és az egyesület szervei az ügyvezető elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az ügyvezető elnök jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az ügyvezető elnök nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

1.3.A közgyűlés határozatképessége
a/
  közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több, mint fele jelen van.

b/ Amennyiben a közgyűlés határozatképtelen, a 30 napon belül történő másodszori összehívása során az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Erről, valamint a megismételt közgyűlés helyéről és idejéről a meghívóban tájékoztatni kell a tagokat.

1.4.1.A határozathozatal módja: A közgyűlés s határozatait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve ahol az Alapszabály titkos szavazást és/vagy minősített többséget ír elő. Szavazategyenlőség esetén ismételt szavazást kell tartani. Ismételt szavazategyenlőség esetén, a javaslatot eredménytelennek kell tekinteni. Titkos szavazás szükséges a személyi (Pl.: választás, visszahívás, stb.) és minden más olyan kérdésben, amelyről a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel így határoz.

1.4.2. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az:

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

e) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

 

1.4.3. A közgyűlésről minden esetben jegyzőkönyv készül, amit a tagok jogosultak megismerni, azt a bírósági levelező rendszer útján a tagoknak kézbesíteni kell, valamint arról az Egyesület honlapján (http://www.kmbiro.org/) tájékoztatást kell adni. A jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlés helyét, idejét, a határozatképesség megállapítását, a közgyűlési tisztségviselők (levezető elnök, jegyzőkönyv hitelesítők, szavazatszámláló bizottság) megválasztását, a közgyűlésen elhangzottakat, a határozatokat, és azok tartalmát, idejét, hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát. A jegyzőkönyvet a közgyűlést levezető elnök és két, a közgyűlés kezdetekor megválasztott személy hitelesíti. A levezető elnököt, a jegyzőkönyvvezetőt, a jegyzőkönyv hitelesítőket a határozatképesség megállapítása után a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel választja meg. A szavazatszámláló bizottság tagjait az 1.7 pont szerint választja meg.

1.4.4. A közgyűlésen hozott határozatokat – amennyiben szavazatszámláló bizottság megválasztására nem kerül sor –  a közgyűlésen a levezető elnök hirdeti ki.

1.5. A közgyűlés kizárólagos hatáskörében tartozik:
- az egyesület, megszűnésének, szétválásának, más egyesülettel való egyesülésének kimondása

– az éves költségvetés meghatározása, a zárszámadás, a felügyelőbizottság éves gazdálkodásról szóló ellenőri jelentésének, az elnökség gazdálkodásról szóló beszámolójának elfogadása

 – az elnökség és a felügyelőbizottság tevékenységéről szóló beszámoltatás, és a számviteli beszámolók elfogadása.

– az Alapszabály elfogadása, módosítása, és az elnökség döntései (határozatai) elleni jogorvoslatok elbírálása,

– az elnökség (az elnökségi tagok, az ügyvezető elnök), a tiszteletbeli elnök, és a felügyelőbizottság elnöke és tagjai 4 évre szóló megválasztása, illetve visszahívása                                                       

–„az Egyesület örökös tagja” megtisztelő cím adományozása                                                                    

 – a társadalmi és közvetlen egyeztetésre vonatkozó megállapodás megkötésének jóváhagyása,                                                                                                                          

 – a bírósági szervezetre, a bírók jogállására vonatkozó jogszabálytervezetek egyeztetésével kapcsolatos felhatalmazás kereteinek meghatározása.


1.6 Minősített többség szükséges:

– az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

– az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

– elnökség (tiszteletbeli elnöke, ügyvezető elnöke, elnökségi tagok), a felügyelő bizottság elnöke és tagjai megválasztásához és visszahívásához a jelen lévő tagok 2/3-os szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
- kizárási határozat másodfokú elbírálásához a jelen lévő tagok 2/3-os szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

1.7. Szavazatszámláló Bizottság

– az Egyesület tagsága a közgyűlésen szavazatszámláló bizottságot választhat. Ha az alapszabály titkos szavazást és/vagy minősített többséget ír elő, a szavazatszámláló bizottság megválasztása kötelező. A szavazatszámláló bizottság 3 főből áll. A szavazatszámláló bizottság tagjára bármely szavazásra jogosult tag javaslatot tehet. A szavazás nyílt, a szavazatszámláló bizottság tagja a három, legtöbb szavazatot kapott jelölt lesz. Szavazategyenlőség esetén a szavazást abban a részében meg kell ismételni. A szavazatszámláló bizottság felhatalmazása a közgyűlés idejére szól. A szavazatszámláló bizottság elnökét a szavazatszámláló bizottság tagjai maguk választják meg.

– A szavazatszámláló bizottság feladata a szavazás szabályszerű lebonyolítása. A szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke hirdeti ki.

2. Az elnökség

2.1.Az Egyesület közgyűlések közötti ügyvezető szerve az öt egyesületi tagból álló, 4 évre választott elnökség, melynek megbízatása az új elnökség megválasztásáig tart. Amennyiben az elnökségi tagság idő előtt – így különösen lemondással, visszahívással, elhalálozással – megszűnik, az időközben választott új elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szól.

Az elnökség üléseit negyedévenként tartja, amelyről a tagok által megismerhető jegyzőkönyvet készít, és ezt az éves beszámoló részeként a közgyűlésnek benyújtja. Az elnökség a közgyűlés által választott ügyvezető elnökből, és négy tagból áll. Az elnökség ülésein részt vehet – véleményezési joggal – a tiszteletbeli elnök.


2.2. Feladata és hatásköre:
                                                                                                               
a/ végzi, szervezi és irányítja az Egyesület Alapszabályban meghatározott céljainak és feladatainak megfelelő tevékenységet,
b/ előkészíti a közgyűlést,
c/ elkészíti az Egyesület költségvetését, az éves programját, a munkatervét, számviteli beszámolóját és a közgyűlés elé terjeszti
d/ az Egyesület eredményes működéséhez szükséges feltételek megteremtése,
e/ dönt a tagsági viszony létesítését kérő belépési nyilatkozatáról, a tag kizárásáról, a tagsági viszony felmondásáról
f/ az Alapszabálynak megfelelően beszámol a közgyűlésnek éves tevékenységéről
g/ az egyesület szervezeti és működési szabályzatának megállapítása, módosítása.
                           h/ kapcsolatot tart más társadalmi, civil és szakmai szervezetekkel, a társadalmi és közvetlen egyeztetéseken képviseli az Egyesület,                                                                                                   
i/ működteti az Egyesület honlapját,                                                                                                               
j/ biztosítja a felügyelőbizottság jogainak korlátozás nélküli érvényesülését, megadja részére a szükséges tájékoztatást,                                                                                                                                k/ vezeti a tag, illetve tagdíjnyilvántartást.

Az elnökség a feladatait az általa kialakított munkamegosztásban, munkarendben látja el, amelyről éves beszámolójában a közgyűlést tájékoztatja.

2.3. Az elnökségi ülést az ügyvezető elnök hívja össze és vezeti.
Az elnökség akkor határozatképes, ha legalább 3 tagja a jelen van.
Az elnökség határozatait szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén ismételt szavazást kell tartani. Ismételt szavazategyenlőség esetén, a javaslatot eredménytelennek kell tekinteni.

 

2.4. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok:

a, Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

b, A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

c, Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

d, Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.

e, Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

f, Nem lehet vezető tisztségviselő az, aki közügyektől eltiltás hatálya alatt áll.

 

2.5. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

c) visszahívással;

d) lemondással;

e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

3. A felügyelőbizottság

3.1. A felügyelőbizottság a közgyűlés által 4 évre választott, annak felelős és beszámolni köteles, 3 főből álló testület, amely az ügyrendjét maga állapítja meg.                                                           
3.2. A felügyelőbizottság élén a közgyűlés által megválasztott elnök áll.

3.3.1. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.

3.3.2. A felügyelőbizottság tagja nem lehet:
(összeférhetetlenség)
- az Elnökség tagja
- az Egyesület alkalmazottja
- az Egyesület gazdasági feladatait ellátó szakember
                                                                                         
 akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn

3.3.3. A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


3.4. A felügyelőbizottság feladata és hatásköre:
a/ az Egyesület pénzügyi és gazdasági tevékenységének vizsgálata,
b/ pénzügyi és gazdasági rendelkezések betartásának ellenőrzése,
c/ a tagsági díj fizetésének ellenőrzése,
d/ az éves gazdálkodásról ellenőrző jelentés tétele a közgyűlésnek
                                                               
e/ az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.

  

3.5. A felügyelőbizottság az Egyesület iratait, gazdálkodását bármikor ellenőrizheti, az elnökségtől információt kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. Az elnökség jogszabályt vagy Alapszabályt sértő tevékenysége esetén a közgyűlés összehívását kezdeményezi, illetve maga intézkedik az összehívás iránt az elnökség visszahívása, illetve a jogszerű állapot kialakítása érdekében.

3.6, A felügyelőbizottság észrevételeiről, javaslatairól tájékoztatja az Egyesület elnökségét, közgyűlését, szükség esetén a felügyelő szervét. A felügyelőbizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg, üléseiről, döntéseiről, észrevételeiről, javaslatairól jegyzőkönyvet készít, amit a tagok számára hozzáférhetővé tesz.

4. Az elnökség, a felügyelőbizottság elnöke és tagjai felett a fegyelmi jogkört a közgyűlés gyakorolja.

 


IV.
AZ EGYESÜLET JOGKÉPESSÉGE, KÉPVISELETE

1. Az egyesület jogi személy, amely az 1989. évi II. törvény 4.§ (1) bekezdés értelmében a Fővárosi Bíróság nyilvántartásba vételével jött létre.
2. Az egyesületet az ügyvezető elnök képviseli. A bankszámla feletti jogosultságot az ügyvezető elnök önállóan, akadályoztatása esetén két elnökségi tag együttesen gyakorolja
.

 

V.
AZ EGYESÜLET ANYAGI FORRÁSAI ÉS GAZDÁLKODÁSA

1.Az Egyesület bevételei:
a/ tagok által fizetett tagdíj,
b/ egyéb bevétel.

2. A tagdíj összege: évi 3000 Ft, amit minden évben február 1-ig kell befizetni az Egyesület számlájára.

3. Gazdálkodása, felelőssége                                                                                                           
a/ Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.
b/ Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok az Egyesület kötelezettségeiért a tagdíj befizetéséig vállalnak felelősséget, saját vagyonukkal nem felelnek.

 

VI.
AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha:

a/ a tagok kimondják megszűnését.

b/ erre jogosult szerv megszünteti,

c/ az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg;

d/ Az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

Az egyesület megszűnése esetén a fennmaradó vagyonról az egyesületet nyilvántartó bíróság rendelkezik.

 

Az Egyesület jogutódlással történő megszűnése:

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

 

VII.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A jelen alapszabályt az 1989. évi II. törvény alapján a tagság az alakuló közgyűlésen elfogadta, s magára nézve kötelezőnek ismerte el.

Az Alapszabály által nem érintett kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, a civil szervezetek működéséről és gazdálkodásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadók.

 

Pilisszentkereszt, 2015. november 30. napján

Az alapszabályt módosító 1/2007. számú, és 1/2012. számú és 1/2015. (XI.30) számú közgyűlési határozatokkal egységes szerkezetben.